Bréking!!! Újra Hiperkarma!

A napokban felröppent a hír, hogy az egykori Hiperkarma tagjai ismét összeálltak és munkához láttak. Bérczesi Robi jól van, és már mikrofonhoz is állt, ahogy azt az Instagramra feltöltött képeken láthatjuk. Ha minden jól megy, hamarosan újabb Hiperkarma számokkal gazdagodik a világ, ill. bizonyára egy pár fesztiválon is találkozhatunk velük. No de egyelőre hagyjuk dolgozni a fiúkat, mi meg élvezzük a tavaszt, meg a sugarakat a nyakunkon:

A zenészek is hallgatnak zenét - gondoltad volna?

A zenészek is hallgatnak zenét. Most meglepődtél, igaz? :) Tudom, nem a hónap híre, de azért érdekes belehallgatózni a hallgatottak hallgatási listáiba. (vigyázat, hosszú lesz!)

Rákaptam mostanában a mixcloud.com nevű oldalra, ahol a magyar muzsikusaink is töltögetik az általuk készített mixeket. Remek látókör (ohpárdon, hallókör) tágítás, és az alkotókról is sokat elárul. Zságer Balázs (Zagar) mixe például tele van kattant szövegű zenékkel (khm :), Halott Pénzzé pedig ugyan nyomokban tartalmaz hip-hoppot, de meglepően széles skálán mozog.

444_hangOver_#19 - Halott Pénz by !!444!!! on Mixcloud

Fluor Tomi mixei is méltán megérdemlik, hogy itt szerepeljenek, kiemelném a februári csokrot, ami hatásosabb egy dupla espressonál:

2014./2. SWITCH UP THE BATTERIES by Fluor on Mixcloud

Ill. kiemelném még az általam eddig kevésbé hallgatott Polar Dear mixét, aminél egyszerűen keresve sem találhat jobb háttérzenét az ember tanuláshoz, munkához, takarításhoz, élethez....
(vigyázat, függőséget okoz!)

444_hangOver_#41 - Polar Dear by !!444!!! on Mixcloud

Hm.... ki tudja, lehet, hogy hamarosan alakul egy Pannon Húrock mix...?

What's up, Indigó utca? - Interjú Kovács Pistával

Újabb, lelkemnek kedves csapatot mutatnék be, az Indigó utca története 2007 óta végtelen. Kovács Pistával, a zenekar frontemberével beszélgettem.

PHR: Az utóbbi hónapokban kicsit nagyobb volt a csend a zenekar körül. Én ott ragadtam le, hogy voltak nálatok tagcserék tavaly. Hogy volt ez?

KP: 2012. decemberéről beszélünk.

Az eredeti felállás 2007-től kezdve úgy volt, hogy volt a Kovács Pista és senki más. Amikor a Petőfi Rádióba bevittem a Pont, pont, pont c. dalunkat, elkezdték játszani, és első helyen nyitott a Petőfi listáján, aztán jött a meghívás az MR2 Akusztikba. Konkrétan két hetünk volt arra, hogy összerakjunk egy élő zenekaros koncertet, mert hát nem akartam egy szál gitárral menni. Régen utcazenéltem együtt a Kungl Matyival, aki cajonon ütötte mellettem a történetet, ill. Roza Tamás jött, akkor még gitárosként, aztán billentyűs lett. Basszusgitárost is keríteni kellett, aki Szeifert Bálint lett (Muriel, Byealex). Tamás és Bálint gondolták úgy, hogy 2012 decemberétől nem folytatja velünk a dolgot, mert picit más vizekre szeretnének evezni. Ezután megkerestem Gyalus Márkot, aki most is a szólógitárosunk (anno Hiperkarma tribute duót csináltunk ketten Székesfehérváron), ill. Kneifel Imit, aki Fehérvárról jár fel, hogy együtt dolgozhassunk.

A csend amit említettél nem azért van, mert elaludtunk, hanem dolgoztunk. Ha egy zenekar életében megtörténik, hogy gyakorlatilag a fele kiszáll, akkor majdnem a nulláról kell  újraépíteni. A Külvilág vagy te volt 2012-ben az utolsó dal, amit azzal a formációval rögzítettünk. Sok mindent újraértelmeztünk. Szóval, nem azért volt mert csend, mert eltűntünk, a zenekar létezik. 4 koncertünk volt azóta, de nem is baj, legalább belénk rögzültek a változtatások.

Őszintén szólva, amikor Bálint meg Tomi kiszálltak, kicsit bepánikoltam, hogy most mi lesz, gitárt is alig volt kedvem ragadni, nem akartam egymagam egy szál gitárral játszani. De megérte a hosszas munka. Bár csendnek tűnhet, de mi elég hangosan dolgoztunk.

Legrosszabb esetben májusban szeretnénk egy 5 számos kislemezt kihozni, ami egy ingyen letölthetős dolog lesz. Írtunk 8 új dalt, ebből egyelőre csak ötöt veszünk fel, ebből az egyik egy korábbi dalunk továbbgondolt verziója. Konkrétat nem mondok, majd meghallja mindenki. De bátrabban használjuk az effekteket. Annál, amit megszoktak az emberek a Kitalálomnál vagy a Pont pont pont-nál, hangyányit erőteljesebb, tökösebb, zúzósabb lesz. Nekem nagyon jót tett, hogy ennyit foglalkoztunk ezekkel a számokkal.

Szóval akkor már ez a 8 szám kész állapotban van.

Így van, ha lesz koncertünk, ezeket már játszani is fogjuk. Elővettem régebbi dalokat is, azokat, amikkel nem voltam annyira megelégedve, ezek is kaptak egy új töltetet, picit tempósabbak, tökösebbek lettek.

Azt már tavaly ilyenkor is lehetett olvasni, hogy Fluor saját zenekarral szeretne előrukkolni. Ebben ti mennyire vagytok benne, vagy ez inkább az ő saját projektje?

Ez az ő külön projektje. De ő része az Indigó utcának. Nagyon sokan beskatulyázzák, holott csak meg kell hallgatni azokat a számokat, amiket mi együtt írtunk. Fluor a legőszintébb ember, akit valaha ismertem, és az egyetlen olyan ember az én kis világomban, akivel soha egy szóváltás, vagy vita nem volt, mindent meg tudtunk beszélni.

Abban a 8 számban ő mennyire van benne?

Minimum kettőben benne van. Lesz egy szám, amit már megírtunk, csak még nem vettük fel, az a címe, hogy Másmilyen, és hát az igencsak másmilyen lesz...

Lényegében mindenki hozzárendeli az Indigó utcát Tomihoz, de szerencsére nem jönnek azzal, hogy mi az ő hátán kapaszkodtunk volna fel. A Pont, pont, pont hamarabb ment a rádióban, mint ahogy a Mizu kijött. Emlékszem, pont aznap forgatták rá klippet, amikor mi az Akusztikban voltunk, onnan rohant Tomika.

Mik a tervek a jövőre nézve?

Sok sok koncert. Reméljük, idén is eljutunk azokra a fesztiválokra, amiken tavaly ott voltunk, pl. a Standra, vagy a Voltra. Ill., hogy még termékenyebb lesz ez az év. De nem az a célunk, hogy ott legyünk a csúcsok csúcsán, ha már két ember eljön, az is közösség, és le kell nyomni a bulit. Szerencsére azért ennél többen járnak. Tele vagyunk tervekkel, szeretnénk majd videoklippet, ill. online elérhetővé tenni a kislemezt. Azt gondolom, hogy egy olyan világban élünk, ahol mostmár az internet a fő média, és Lovasi szavaival élve „nekem összejöhet még”.

Coming out: Nekem bejön ez A Dal dolog, és vállalom

Tavaly már írtam egy hasonló véleménykitörést a Dalról, ill. Byealexről, több okból is meg akartam tenni idén is. Aki egynél több posztot elolvas itt a Pannon Húrockon, az láthatja, hogy a fikázós stílus nem az én műfajom. Ha valami nem tetszik, azzal nem foglalkozom. Namármost, nem célom az egekig felmagasztani A Dalt, nyilván vannak betegségei még, meg akad fejleszteni való jócskán, de a tendencia, ami mentén halad a koncepció, szerintem tök jó. 

Azt mindenképpen pozitívumnak tartom, hogy egyre inkább a szakma versenye kezd ez lenni, és a dalszerzők tényleg igyekeznek minőségi pop-ot létrehozni. Nem mondom, hogy mindig sikerül, de én speciel őszinte csodálkozással konstatáltam, hogy egynél több olyan dal van a 30-ban, amit nem csak, hogy nem fáj végighallgatni, de még rá is nyomok a replay gombra.

Szerintem ez mindenképpen egy olyan vonal, amire - ha a szervezőknek van egy kis eszük - akkor jobban ráerősítenek. Értem ez alatt, hogy a zsűri igazán elhagyhatná a tehetségkutatóra hajazó imidzset, meg a bullshitet, és simán mehetnének egyenesben a szakmai kommentek. 

Az is tök kultúr dolog, hogy online streammel simán lehet nézni bármilyen eszközről a műsort. A középdöntő alatt ugyan elég sokszor lefagyogatott a dolog, és elég idegesítő volt folyamatosan frissítgetni, de pl. a döntőnél már semmi para nem volt (pedig gondolom neten is azt nézték a legtöbben).

Na és persze a végeredményről is szólni kell pár szót: itt azért picit berágtam. Csak egy picit, mert alapvetően András száma nekem nagyon tetszik, és egy percig nem sajnálom tőle, had' menjen, de az igazságérzetemet meglehetősen bántotta a négyes leszűrés. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy ha akár a Depresszió, akár a New Level Empire bekerül a legjobb 4-be, akkor más lenne az eredmény (nem azért mert nekem tetszenének, hanem mert mind a két csapat szemmel láthatóan óriási tömegeket mozgatott meg). Persze, a személyes oldalát is megértem, szegény Kállay már harmadjára van a versenyben, és úgy megérdemelné, mind szakmailag, mind dalügyileg, ez ok is, de akkor kaparják le a plakátokról az "Ön dönt" feliratot, mert ez így nem igaz. 

Mindezek ellenére azt gondolom, hogy ez egy olyan dal, olyan üzenettel és minőséggel (minden értelemben), ami mellett tényleg büszkén állhat ki egész Aprajafalva, úgyhogy hajrá András!! :)

Pásztor Anna és az ornitológia

Indul a Korradiátor második évada! Tapadjatok a hangfalakra vasárnap este, a vendégünk nem más lesz, mint Pásztor Anna az Anna and the Barbies-ból!

Run Over Dogs - A pszichedelikus világmeghódítók

Amikor megtaláltam ezt a zenekart, az első gondolatom az volt: "hogy nem ismertem én őket eddig???" Nagyon jól összerakott rockzenéről van szó, az a fajta, amire az ember akaratlanul is összeráncolja az orrát, ha hallgatja (jó, lehet nem mindenki, nálam ez az indikátor a libabőr mellett a jó zenére).

Aztán most eszembe jutott: hogyhogy nem írtam még róluk??? Valahogy elfelejtettem. Na mindegy, most pótolom.

Ahogy utánaolvasgattam a srácoknak, egy nagyon tudatosan összerakott, és törekvő banda képe alakult ki bennem. Megalakulás után nem sokkal indultak is a 2013-as Talentometer versenyen, amit meg is nyertek (ilyen mikrofonlenyeléssel nem is csodálom), kinyomtak egy albumot (aminek a producere a fenti videóban is hallható Németh Juci), és most úgy döntöttek, nem is szaroznak tovább, keblükre veszik egész Európát.

Mielőtt útnak indulnak, muzsikálnak még egyet az R33-ban febuár 25-én. Sztem érdemes lesz elcsípni őket, ki tudja, mire hazaérnek, szóba állnak-e még velünk... :)